
A Smaller Earth célja válogatott és nemzetközileg elismert programokkal a fiatalok ösztönzése, hogy „tovább menjenek” mind személyesen és szakmailag. Vállalatunk 12 országban van jelen, nagy és egyre növekvő sikerrel. A Smaller Earth valójában egy programcsoport, ami különböző programokat futtat, ezáltal fiatalok ezreinek tesszük lehetővé, hogy a világ szinte bármely pontjára eljuthasson, és kulturális csereprogramban vegyen részt.
Legnagyobb programunk a Szlovákiában és Csehországban is futó Camp Leaders, egy kulturális csereprogram, amely amerikai gyerektáborokba és üdülőközpontokba juttat diákokat, hogy nyarukat hasznosan tölthessék, nemzetközi csapatban dolgozva. Cégünk 1998 óta működik világszerte, immáron 12 országban. Szlovákiában 5. éve, Csehországban 3. éve vagyunk jelen, nagy sikerrel.
A Camp Leaders programon kívül prágai TEFL nyelviskolánkban képzünk angol tanárokat és oktatunk angol nyelvet, mindezt angol, amerikai és ausztrál tanárokkal. A Camp Leaders program sikereire alapozva jelenleg egy új programot is fejlesztünk, ami hamarosan indul, Kanadában nyújt lehetőségeket, nemcsak diákoknak.
Ügyvezető igazgatóként feladataim közé tartozik az említett három Kft. működésének irányítása, a zavartalan gazdasági működés és a vállalatok növekedésének bebiztosítása. Jelenleg a három vállalatban nyolc főállású és számos részmunkaidős (brigádos) fiatal biztosítja a zavartalan működést, és teszik lehetővé sok száz diák felejthetetlen nyarát.
Felelősségeim közé tartozik a nemzetközi pénzügyek irányítása is, hiszen egy globális csapat dolgozik azon, hogy a diákok a lehető legjobb szolgáltatást kapják minden téren.
Mindennapi feladatink között van az angol és amerikai irodánkkal való kapcsolattartás, a marketing, a toborzás, interjúztatás irányítása, programjaink és szolgáltatásaink fejlesztése is. Többek között nemzetközi állásbörzéket is szervezünk Prágában és Pozsonyban, amelyeken lehetőséget nyújtunk a diákoknak, hogy találkozzanak a leendőbeli amerikai munkaadójukkal.
Bc. harmadikos diákként a vállalati pénzügyek vizsgára igyekezve (valamikor 2008 februárjában, sorban már a negyedik pénzügy vizsgám, szóval a lehető legutolsó...) pillantottam meg a folyosó ablakában heverő színes szórólapot, ami egy csodás amerikai nyarat hirdetett cca. 400 EUR áron. Gyermekkorom óta egyik álmom Amerika volt, ezért a szórólapot zsebre vágva, és természetesen ezerrel parázva mentem be a vizsgára. Ez a vizsgám is annyira sikerült jól, mint az előző 3: efiksz... Akkor természetesen még nem örültem eme bukásomnak, hiszen tudtam, hogy abban az évben már nem államvizsgázhatok, és mint egy rendes diákban, egy világ dőlt össze bennem. Szomorúan hazamentem és elővettem a szórólapot. Regisztráltam, majd pár héttel később azt vettem észre, hogy nyakig benne vagyok a programban, kezemben az amerikai vízumom és telefonon egy kedves hang azt kérdezi, hogy mikor szeretnék hazajönni a nyár után New Yorkból. Kiutaztam Amerikába és egy csodálatos gyerektáborban töltöttem el életem addigi legjobb nyarát, majd utána még 4-szer tértem vissza, különböző helyekre.
A nyár közben teleraktam a MyVip profilomat (fiatalabb olvasóinknak: a korabeli fészbuk) az élményeimmel, amire általában érdeklődő kommenteket kaptam, hogy miként jutottam ki, és hogy tudok-e segíteni abban, hogy barátaim is részt vehessenek a programban. Akkor a Camp Leaders Szlovákiában nem volt jelen, én is a magyarországi irodán keresztül utaztam ki. Annak, hogy ezzel kezdtem el foglalkozni, két jelentős oka volt: szerettem volna, hogy minél több diáknak lehessen része azokban a csodás élményekben, amiket én is átélhettem, a másik ok pedig az volt, hogy mivel a Camp Leaders még nem volt jelen kis hazánkban, ezért szerettem volna élni a lehetőséggel, hogy valami nagyot alkossak. Az akkori közép-európai igazgatósrác felkarolt és támogatásával létrehoztuk a Campleaders Slovakia-t, akkor még iroda nélkül, hiszen arra nem tellett. Az ezt követő néhány évben éjt nappallá téve dolgoztam azon, hogy a cég valahogy elinduljon, és lehetőleg ne termeljen veszteséget. Ekkor még a munka mellett az egyetemre is kellett (vagy inkább kellett volna) időt szánnom, hiszen tanulmányaimat akkor még nem fejeztem be. Azóta nehéz évek vannak mögöttem, de azt hiszem, hogy sikereket könyvelhetünk el, és bár hihetetlenül kimerítő volt, de szakmailag is rengeteget fejlődtem. Jelenleg két irodát irányítok (prágai és pozsonyi bázissal) és mindkét cégünk több száz diákot mozgat évente.
A mai diákoknak nagyon ajánlom, hogy használjanak ki minden adódó lehetőséget az egyetemen, vegyenek részt minden olyan dologban, ami valami pluszt adhat – legyen az nyelvtudás, szakmai tapasztalat. Soha nem tudhatjátok, hogy az életben milyen tapasztalatnak fogjátok a hasznát venni, de amit már egyszer megtanultatok, vagy megtapasztaltatok, azt már nem veszi el tőletek senki. Most visszatekintve én is nagyon bánom azt, hogy az Amerikában töltött nyarak mellett nem vettem részt más csereprogramokban is, mint például az ERASMUS, hiszen hatalmas lehetőség. Vezérigazgatónk kedvenc szólása jutott eszembe: „Work hard, play hard!”Jövőbeli terveim közé tartozik az általunk jelenleg futtatott programok számának növelése, hogy a világ minél több pontjára juttathassunk el diákokat, valamint, hogy minél több diákot motiváljunk arra, hogy „menjen tovább”, hogy fejlessze magát szakmailag, személyileg és hogy a világot beutazva másképp lássák a világot. Csapatom számára a legnagyobb motiváció, amikor Amerikából hazatérve a programunkban részt vett diákok szemében ugyanazt a csillogást látjuk, ami a mi szemünkben is ragyogott.